Kolozsvárról

Kolozsvárról

 A Kolozsvár elnevezés valószínűleg a latin Castrum Clus szóból ered, elsőként a XII ik században, a középkori város várának megnevezéséül. A Clus szó latinul „bezárt”̵ at jelent, és dombokra vonatkozik , amelyek körülveszik a várost. Egy másik elfogadott elmélet, hogy a német Klaus vagy Klause szóból ered( hegyek közti hágót vagy gátat jelent). Kolozsvár Kolozs megye szívében, Erdély központjában, Románia közép ̵ nyugati részén ekszik. Hegyek veszik körül, mint a Nyugati Érchegység, Szamos Sík és Mezőség, földrajzi egységként pedig medencében helyezkedik el. Kolozsvárt átszeli a Szamos, a legfontosabb megyei folyók a Kis Szamos, Gyors Körös és az Aranyos.
A 2002 ̵ es népszámlálás alapján, a városnak 318027 lakosa van, amelyhez hozzájárul az évente Kolozsvárra jövő egyetemista. Kolozsvár Románia egyik legfontosabb egyetemi és kutatási központja.

 

Éghajlat és domborzat

 

A Kolozs megyei éghajlat mérsékelt ̵ kontinentális, jellegzetes Románia nyugati és észak ̵ nyugati részeire.

Kolozsvár municípiuma Erdély központi részén fekszik, 179,5 km2 területtel. A Nyugati Kárpátok, a Szamosmenti dombság és Mezőség közötti kapcsolatzónában, a É 46° 46' széllességikör és a K 23° 36' meridián kereszteződésénél fekszik. A Kis Szamos és a Nádas völgyében terül el nagyrészt, bizonyos nyulványai pedig a szomszédos völgyekben, úgy ,mint a : Popeștiului, Chintăului, Popii illetve Borháncs.

Délkelet felé a Feleki dombság északi nyulványának a felső részét foglalja el és három oldalról kisebb dombok és emelkedők fogják közre, amelyek magassága 500 és 825 között változik. A város déli őre a Feleki domb, melynek legmagassabb pontja a 825̵ m ̵ es Măgura Sălicei csúcs. A város folytatásaként keletre terül el a Szamos Síkság és északon terülnek el Kolozsvárnak a dombjai a következő csúcsokkal : Lomb (684m), Melcului (617m), Techintău(633m). Nyugat felé szintén egy dombkiséret található úgy, mint a Hója(506m) és a Gorbó(570m). A Kálvária és a Fellegvár dombságai azokat a természeti képződmények, amelyek a város belterületére kerültek.

Kolozsváron a következő vízek folynak keresztül : Kis Szamos és a Nádas folytók, Cigányok patak, Malomárok, Popești patak, Nádas pataka, Kajántó pataka, Békás patak, Murăturii patak.

A várost körülvevő területek túlnyomó többségén erdők és mezők terülnek el. Ritka növények is találhatók, mint például: papucul doamnei, nőszirom, căpțunica, șerpărita. Létezik két híres botanikai rezervátum Fânațele Clujului, Valea Morii Rezervátum.

Az állatvilág szintén változatos : vaddisznók, borz, róka, nyúlak, mókusok fordulnak elő. A Fânțele Clujului természetvédelmi területen egy ritkán előforduló vipera egyedei is élnek. A város belterületén lévő Botanikus Kertben szintén gazdag növényvilág létezik és néhány állatfaj is itt talált menedéket.

A Kolozsvár Napoca Metropolisz övezet egy a létrehozás stádiumában levő egység. A következő községek alkotják : Apahida. Kolozs, Magyarszovát, Kájon, Nemeszsuk, Palatka, Kolozsvár, Bonchida, Doboka, Kolozsborsa, Kajantó, Kecsed, Magyarszarvaskend, Panticeu, Borsaújfalu, Esküllő, Magyarszentpál, Kisbács, Magyargorbó, Egeres, Magyar Kapos, Gyalú, Szászfenes, Tordaszentlászló, Csürüje, Erdőfelek, Ajton, Része Keresztúr. Ezen eljövendő területi egység legfontosabb fejlődési gocpontja Kolozsvár.

Kolozsvár éghaljata kellemes mérsékelt kontinentális. A Nyugati Érchegység szomszédsága, valamint télen és nyáron a nyugatról ható atlanti tényezők befolyásolják. Általában április hó vége jelenti a tél és nyár közötti átmenetet és november hó az ősz és tél közötti átmenetet. Meleg nyarak és általában hófúvás nélküli telek jellemzőek. A levegő átlaghőmérséklete 8,2 °C és 663 mm átlagcsapadék fordul elő végéig.

 

Kolozsvár Történelme

 

A város területén az egykori Daciának az egyik legjelentősebb települése volt valaha. Ezt Claudius Ptolematios görög geográfus említette, és ennek a neve Napoca volt. Röviddel a 101 ̵ 102 és 105 ̵ 106 ̵ ban lezajlott római hódítás után Napocat elpusztították és a Szamos jobb partján egy új város jellegű telepűlést hoztak létre , ugyancsak Napoca névvel. Ezt a települést Kr. u. 124 ̵ ben alapították, teljes neve Municipium Aelium Hadrianum Napoca volt. Miután Dáciából kivonják a római közigazgatást Kr. u 271 ̵ ben, a valaha virágzó városi civilizáció megszűnt. Az első írásos említése Kolozsvárnak 1167 ̵ ben történik, a “Castrum Cluj” elnevezés alatt.

V .István magyar király idejében nagyszámú szász telepes érkezett Kolozsvár várába, miután a tatár támadások megtizedelték a város lakosságát. Castrum Clus királyi vára városi jellegű településsé fejlödőtt a XV ̵ ik századra. Luxemburgi Zsigmond magyar király, aki elnyerte a német ̵ római császári méltóságot, 1405 ̵ ben szabad királyi várossá tette Kolozsvárt. Fokozatosan Kolozsvár egy árútermelési és kereskedelmi központá nötte ki magát. Körülbelül 5000 ember élt itt, fő foglalkozásuk a mezőgazdaság, különféle mesterségek volt, és nem szabad elfelejtkezni a korabeli kikapcsolodási lehetőségekről sem. Abban az időszakban a várost szászok, székelyek és kismértékben románok lakták.

A mesterségek aránya növekedett a városi tevékenységek keretén belül és több céh is kifejlődött. Különös figyelmet fordított erre Hunyadi Mátyás magyar király, aki a város szülötte és 1458 ̵ 1490 között uralkodott. 41 különféle kiváltságba részesítette szülővárosát és védelmére kelt a környező településekkel való konfliktusokban. Ami a lakosságot illeti ,megengedte bizonyos jobbágyoknak, hogy letelepedjenek.

A XV ̵ ik századra Kolozsvár európai elismertségre tett szert. Az Európára jellemző korabeli építészetet, a gótikát a Szentmihály római ̵ katolikus templom és néhány magán ház képviselte . a vagyonos polgárok híres nyugati iskolákban végezték tanulmányaikat. A magass életszínvonal miatt a kolozsváraik nem vettek részt az 1514 ̵ es Dózsa felkelésben. A kereskedő és mesteremberek fellendűlése együtt járt a nemesség és a papság szerepének a hanyatlásával. Egy szász írástudó a Szebenben született Heltai Gáspár jelentősen hozzájárult a kultúra fellendüléséhez és a város korszerűsődéséhez. Abban az időszakban a városban nyomda, közfürdő, papírgyár és egy sörgyár működött. A Báthory dinasztia idején úgyszintén gazdasági fellendűlés és a lakosság számának gyarapodása volt a jellemző a városra. Az erdélyi városok közül egyedül Brassó versenyezhetett vele ebben az időszakban.

Baba Novac Vitéz Mihály egyik fontos kapitányát a városban itélték el, és elevenen halt tűzhalált, egy olyan korban amikor ezen halálnem, nem volt ismeretlen. Mihály vajda , a románok első egyesítőjének utolsó vacsorája szintén a városban zajlott, ezután lett megölve Torda mezején, Giorgio Basta tábornok parancsára.

Bethen Gábor erdélyi fejedelem védelmezője volt a városnak és hozzájárult fontosságának kiteljesedéséhez. Miután az oszmán törökök meghódították Magyarországot és jórészét török tartománnyá szervezték Erdély autonom fejedelemség lett oszmán felügyelet alatt. A XVII ̵ ik század végén osztrák uralom alá került a város. Apafi Mihály fejedelem kénytelen volt egy olyan szerződést aláírni, amelynek értelmében Kolozsvárott a Lotharingiai herceg csapatait kellett elszállásolni és 100000 aranyforint hadisarcot fizetni. Mindezek dacára a katonák ki is rabolták a várost és újjabb összegeket hajtottak be a polgároktól.

10660 lakosával a város Erdély fővárosa lesz, amelynek köszönhetően korszerűsődik és megnő a román lakosok száma. Az 1848 ̵ as forradalmi megmozdulásokból Kolozsvár sem maradt ki. Noha fontos forradalmi központ volt, a nemesség miatt számos ellentmodás is tapasztalható. A forradalomi hevület elsősorban a város oktatási intézményeiben tanuló fiatalságot ragadta magával, amely mépszerűsített ezen eszméket. Ezen városban zajlottak Nicolae Balcescu és Cezar Bolliac tárgyalásai a magyar és a román forradalmi megmozdulások egyesítéséért. A magyar forradalom veresége követekeztében bevezették az abszolutista kormányzást. A főváros Szebenbe költözött azért, hogy az osztrákok könnyebben befolyásolhassák a helyi közigazgatást. Késöbb Kolozsvár egyike lett a hat erdélyi katonai kerületnek, amelynek a közigazgatása alá 400000 lakoss tartozott. A XIX ̵ ik század második felében építették fel a Ferenc József Tudományegyetem központi épületét. A XX̵ ik század elején lettek felépítve vagy újjáépítve a központban található épületek jelentős része. Ebben az időszakban emelték az Unitárius Kollégiumot, az Operát, amely 1919 ̵ től lett román opera, a Törvényszéki Palota, a vármegye háza, emelyben jelenleg a polgármesteri hivatal működik és a Pénzügyi Palota.

Az 1867 ̵ es kiegyezés következtében, amely által létrejüött az Osztrák – Magyar Monarchia, Kolozsvár és Erdély ismét a magyar királyság része lett. Ezen időszakban a város a királyság második legnagyobb városa volt közvetlenül Budapest után és Kolozs vármegye székhelye.

Az első világháború után Erdély a román királyság része lett. Kolozsvár városa továbbra is Kolozs megye központja maradt. 1940 ̵ ben Kolozsvár visszatért a magyar korona fennhatósága alá a Bécsi döntés következtében. A magyar és német erők , amelyek a várost ellenőrizték kivonultak a szovjet front közeledtével. Az 1947 ̵ es Párizs szerződés következtében Kolozsvár ismét Románia része lett.

1941 ̵ ben a zsidó lakosság 16763 főből állt. Magyarország német megszállása után 1944 ̵ ben a zsidókat több gettóba zsúfolták( köztük az Irisz), ahol embertelen körülmények között tartották őket. A gettó felszámolása 1944 májusától juniúsáig tartott, amikor hat szállítmány keretén belül Auschwitz – ba szállították a zsidókat. A nagyon szigorú szankciók dacára, amelyeket a Horthy rendszer vezetett be, számos zsidónak sikerült elmenekülni. Ezek átlépték a román határt a szomszédos falvak lakosságának segitségével. Innen a Konstancai kikötő érintésével eltudták hagyni Europát. Más europai országokból származó zsidók is segitve lettek abban, hogy elhagyhassák Europát egy román –zsidó náciellenes szövetség segitségével, amelyet kolozsvári és bukaresti politikusok is támogattak. Ezen hálozatnak a vezetője 1943-1944 között Raoul Sorban volt, akinek utólag a Népek Igaza kitüntetést adományozták erőfeszítéseiért.

1945 után Kolozsvár számára a kommunista időszak következett, amely 1989 decemberéig tartott. 1974-ben a kommunista vezetés Kolozsvár-Napocára változtatja város nevét. A forradalom után 12 évig a szélsőjobboldali Gheorghe Funar volt a város polgármestere, aki többek között arról volt híres, hogy igyekezett háttérbe szórítani a városnak magyar kulturális örökségét. 2004 júniusában Gheorghe Funar elvesztette a választásokat Emil Boc, a Demokrata Párt jelöltje javára, aki helyreállította a harmonikus kapcsolatokat az itteni nemzetiségek között.